Károsak-e valójában a SUV-ok?

Túl nagy, túl erős, klímagyilkos: a SUV-oknak kétségtelenül problémás az imidzse. De mi igaz mindebből? Utánajártunk.
Károsak-e valójában a SUV-ok?

Egy dolog kétségtelen: a SUV-ok nagyon népszerűek. 2015-ben például 3,23 millió újonnan jóváhagyott darabot adtak el. A 2019-es évben körülbelül 1,1 és 3,6 millió közötti autó fogyott, amelyek zöme vagy SUV, vagy terepjáró volt.

Ám a kritikának is állandó tárgyai: túl sokat fogyasztanak, túl nagyok, túl veszélyesek - ezek az indokok szólnak a SUV-ok ellen. De vajon jogosan? A közlekedési és környezetvédelmi statisztikákból kiderül, mennyiben helytállók, és miben megalapozatlanok ezek az állítások.

SUV vagy terepjáró?

Mi egyáltalán a különbség a két fenti kategória között? A terepjárók közé olyan modellek tartoznak, mint a VW Tiguan, a BMW X3 vagy az Audi Q3 - a SUV-ok ezzel szemben például a VW T-Roc, a Ford Kuga vagy a Mercedes GCL. A különbség, hogy a terepjárók paraméterei precízen meghatározottak. Szükséges az összkerékhajtás és az is, hogy differenciálzárral legyenek ellátva. A mászóképességnek, a rámpa szögének és a padló magasságának is meghatározott minimumoknak kell megfelelnie. A SUV ennél lazábban definiált, de semmi konkrétabbat nem állíthatunk róla. Tehát hogy mi is pontosan a SUV, az további vita tárgyát képezheti. A következőkben mindkét szegmens átlagértékeire vonatkozó adatokat néztük.

Rosszat tennének az éghajlatnak?

A számok egyértelműen azt mutatják: a SUV-ok több benzint igényelnek, több szén-dioxidot juttatnak a levegőbe és klímakárosítóbb hatást fejtenek ki, mint egyéb személygépkocsik. Az újonnan regisztrált SUV-ok és terepjárók átlagos kibocsátása a 2015-ös évben 149 gramm/km volt, ami kilométerenként éppen 20 grammal több, mint az összes regisztrált új autó átlaga. Az értékek azonban évről évre csökkennek, 2019-ben például már 143 g/km volt ugyanez az adat. Ez annak köszönhető, hogy az újabb generációs SUV-ok - így például a VW T-Cross és a Ford Puma is - egyre takarékosabbak lesznek.

Erő és teljesítmény

Vajon erősebbek-e a SUV-ok, mint a többi autó? Igen, mivel átlagos teljesítményük 2015-ben 171, 2019-ben 172 lóerő körül alakult. A többiek átlaga ehhez képest 2015-ben 144 lóerő, míg 2019-ben 158 lóerő volt. Ez azonban azt is jelenti, hogy az autók összeségében egyre nagyobb teljesítménnyel bírnak, a SUV-ok szegmensében azonban a teljesítmény nem sokat növekedett.

Felület: a SUV-ok rövidülnek?

Igen, a statisztikák értelmében ez az állítás igaz. 2015-ben az átlaghosszuk még 4482 mm volt, 2019-ben már csak 4457 mm. Ez annak ellenére van így, hogy a legtöbb SUV modell generációnként egy centimétert hosszabbodik: az átlagot mégis lejjebb húzza a kisebb SUV-ok megjelenése. Ami azonban nem változott, hogy a SUV-ok általában szélesebbek és robusztusabbak, mint a többi hasonló hosszúságú autó. A Mercedes GLE felülete például közel egy négyzetméterrel nagyobb, mint a Mercedes E-Klasse-é.

SUV és a balesetek: tényleg veszélyesebbek lennének?

A SUV-ok részvételével bekövetkezett balesetek száma 2015 óta jelentősen megugrott, Németországban például közel 13 ezerrel több ilyen tragédia következik be évente. A balesetekben részt vevő SUV-ok száma ebben az országban 2019-ben 13 százalék körül alakult, ráadásul az esetek 55 százalékában a SUV tulajdonosát hozták ki hibásnak. 1000 ilyen balesetből átlagosan 653 végződik halállal vagy személyi sérüléssel. A SUV-okat övező sztereotípiák jó része tehát helytálló, ám a kisebb modellek megjelenése sok szempontból mérsékelheti a problémát.

Kapcsolódó cikkek